jogok: Ezennel cáfolok minden olyan vádat, miszerint mindennek bármi köze lenne a Rowling - tagadáshoz.
figyelmeztetés: G; párbeszédes fanfic, egy deka leírás sincsen benne. Remélem, azért így is érthető!
megjegyzés: Marauders.RuLeZ!
figyelmeztetés: G; párbeszédes fanfic, egy deka leírás sincsen benne. Remélem, azért így is érthető!
megjegyzés: Marauders.RuLeZ!
- Ajaj…
- Ki volt ez az igazán ügyes? James! Te csuktad be? Az orromig se látok!
- Tényleg sajnálom, srácok… De mit izgulunk? Remus, vedd elő a pálcát és gyújts fényt!
- Ezt igazán Te is megtehetnéd…
- Nagyon vicces vagy! Tudod jól, hogy Sirius és az én pálcámat is elvette McGalagony!
- Éppen ez az! Nem kellett volna okot adnotok és akkor… Au! A mindenit neki!
- Meg a kákalagos tócsáját, Remus!
- És a fúria fűzfán fütyülő rézangyalát!
- Jól van, na, én utálok káromkodni!
- Háhá… Jól van, na! Csak hülyülünk, Holdsáp. Egyébként mi a frászkarika történt?
- Bocs…
- Peter sikeresen nekem jött és most nem tudom, hol a pálcám.
- Tényleg nem akartam…
- Sebaj, Féregfark! Akkor vedd elő a Tiedet!
- Oké, Ágas…
- Nos?
- Na, Peter?
- Öhm… Azt hiszem, fent hagytam a szobában. Sajnálom…
- Túl sokszor kérsz bocsánatot, Peter! Inkább ne követnél el hibát!
- Ne legyél Vele ilyen szigorú, James! Ráadásul pont Te! Most Te is gyújthatnál fényt, ha nem keresnéd mindig a bajt és érnéd el, hogy a tanárok elkobozzák a pálcádat!
- Gyerekek! Ami történt, megtörtént, azon igazán kár vitatkozni. Foglalkozzunk a mostani helyzettel!
- Nah, megszólalt a másik bajkeverő!
- Ki? Én?
- Igen, Sirius, Te is csak hallgass egészen nyugodtan!
- Igenis, Lupin professzor!
- Ne Velem gúnyolódj, nem miattam kerültünk ilyen helyzetbe!
- Mindenki nyugodjon meg! Én okoztam a galibát, meg is fogom oldani.
- Csak látnánk már, James!
- Most gondolkozom…
- Drága jó Istenem! Elleszünk itt egy darabig, azt hiszem…
- Sirius, ne húzd ki a gyufát! Véletlenül csuktam be, oké?
- Nem baj, hogy becsuktad, csak éppen most itt ragadtunk.
- Nos? Mi a megoldásod, Ágas?
- Peter itt van még?
- Itt vagyok…
- Hát, jól álcázod.
- Ő legalább nem kotyog feleslegesen, hanem bizonyára a megoldáson gondolkodik.
- Háhá… gondolkodik…
- Ne bántsad már, Sirius!
- Nem kell azért leharapni a fejem, csak bolondozok, Remus.
- Szeretem, ha mókázol, de nem ilyen helyzetben.
- Nem nyílik csak simán?
- Parancsolsz, Ágas?
- Nem lehet csak úgy kilökni azt az ajtót?
- Ahhoz kéne a pálca, egyébként nem megy. De az enyém elgurult valahova, Peteré fönt hever a szobában, a Tietek meg… khm…
- Jó, elég volt a célozgatásokból! Szerintem induljunk el.
- Mégis hova gondoltad, Tapmancs?
- Csak úgy menjünk. Féregfark megy elöl!
- Köszi szépen…
- Majd én előre megyek!
- Nem, hagyd, megyek én, Remus!
- Jó, szerintem mindenki fogja meg az előtte lévő vállát és akkor tutira nem veszünk el.
- Remek az ötlet, Ágas. Akkor, indulás! Hé, ki fogta meg a fenekem?
- Te olyan hülye vagy, Sirius!
- Csak kicsit oldani akartam a feszültséget, na. Peter meg már megint hallgat?
- Minek mondjam a magamét folyton?
- Hagyd már, Tapmancs! Nem beszél, nem beszél.
- Szólt az én igen bölcs Ágas barátom.
- Na, most miért álltál meg, Sirius?
- Fényt látok…
- Ez meghalt…
- Hah, James, itt valaki nagyon vicces! Várjatok csak! Ez itt egy csapó ajtó…
- Nyisd ki…
- Gyerekek, itt nagyon világos van… de… ez… Apám?!
- Mit látsz, Tapmancs?
- Ez a Mézesfalás…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése